LÉTEZHET-E KORLÁTLAN HATALOM EGY DEMOKRATIKUS JOGÁLLAMBAN?

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG A HATALOMMEGOSZTÁS ELVÉVEL NEHEZEN ÖSSZEEGYEZTETHETŐ ÉRTELMEZÉST KÖVETETT A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKI MANDÁTUMOT MEGSZÜNTETŐ ALAPTÖRVÉNY-MÓDOSÍTÁS FELÜLVIZSGÁLATA SORÁN

Az Alaptörvény tizenhetedik módosítása a hatálybalépését követő nappal megszüntette a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatását, miközben magát a tisztséget, annak feladatait és betöltésének módját változatlanul hagyta. A rendelkezéssel szemben ötven országgyűlési képviselő fordult az Alkotmánybírósághoz, és azt kérték a testülettől, hogy állapítsa meg a módosítás közjogi érvénytelenségét, és semmisítse meg a vitatott szabályt. Érvelésük szerint az Országgyűlés nem általános alkotmányos normát alkotott, hanem egyetlen személyre vonatkozó döntést foglalt az Alaptörvénybe. Az Alkotmánybíróság azonban érdemi vizsgálat nélkül visszautasította az indítványt, mert a rendelkezés jogi természetének meghatározását is tiltott tartalmi felülvizsgálatnak tekintette. Elemzésünk az indítvány, a szakirodalom és a különvélemények alapján mutatja be, hogy miért téves ez az értelmezés, és miként vezethet oda, hogy az Országgyűlés az alkotmányi forma megválasztásával egyedi közhatalmi döntéseket is kivonhat az alkotmányos ellenőrzés, és így a hatalom megosztása elve alól.