HOGYAN VÁLT LENGYELORSZÁG MAGYARORSZÁG HARMADIK LEGFONTOSABB IMPORTPARTNERÉVÉ?

Harmincöt éve annak, hogy a rendszerváltoztatás utáni Lengyelország, Magyarország és az akkori Csehszlovákia vezetői Visegrádon kimondták: országaik együtt kívánnak visszatérni a politikain túl Európa gazdasági vérkeringésébe is. Akkor még a piacgazdaság alapjainak kiépítése volt a legfontosabb feladatuk. 2026. október 6. a harmincötödik évfordulója annak, hogy Magyarország és Lengyelország Krakkóban aláírta a baráti és jószomszédsági együttműködésről szóló szerződést. A két ország a vállalatok közötti közvetlen kapcsolatok erősítéséről, az áruk határátlépésének megkönnyítéséről és a közlekedési összeköttetések fejlesztéséről állapodott meg. Ugyanekkor a visegrádi országok egy szabadkereskedelmi övezet létrehozásáról is megállapodtak, előkészítve a következő évben aláírt Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodást, a CEFTA-t.

A visegrádi országok mára az Európai Unió gazdaságának szerves részévé váltak. Az uniós integrációval megnyíló közös piac az egymás közötti külkereskedelmet is fellendítette. Magyarország legfontosabb külkereskedelmi partnerei között találjuk Csehországot, Szlovákiát és Lengyelországot is. A szabadság tehát a térségen belüli kereskedelemben is erősítette a magyar–lengyel kapcsolatot és a visegrádi együttműködést egyaránt.

Az évforduló jó alkalmat ad arra, hogy a Magyar–Lengyel Szabadság Intézet áttekintse, hogyan erősödött meg azóta Lengyelország szerepe Magyarország külkereskedelmének importoldalán, és miként váltak a lengyel termékek a magyar mindennapok részévé. A külkereskedelmi adatok mellett külön figyelmet kapnak a magyar vásárlók számára ismerős lengyel márkák, amelyekkel az élelmiszerboltok polcain, a gyógyszertárban vagy otthonunk berendezésekor találkozunk.